Górász Géza okl. mk. alezredes

A 155 MM-ES TÁBORI TÜZÉRSÉG LŐSZEREINEK FEJLESZTÉSE, KORSZERŰSÍTÉSE NAPJAINKBAN       THE DEVELOPMENT AND MODERNIZATION OF THE 155 MM ARTILLERY AMMUNITION

Napjainkban a különböző hadseregek szárazföldi csapatainál, ezen belül a tábori tüzérségnél nagy mennyiségű, különböző típusú tüzérségi lőszer halmozódott fel. A tüzérségi eszközök fejlesztésével, valamint a harcászati elvek, eljárások változásával szükségessé vált a tábori tüzérségi eszközökhöz tartozó lőszerek fejlesztése, korszerűsítése. A korszerűsítés alapvetően a hatótávolság növelésére, a lőszer szavatosságának meghosszabbítására irányul, míg a fejlesztés az új típusú többfunkciós, kazettás tüzérségi lőszerek kifejlesztésére irányul, amely nagy távolságon is növeli a minél nagyobb találati valószínűséget.

     

In most armies, especially in their artillery forces, difference kinds of ammunition types can be found. Units take development of artillery equipment; he need to take into consideration of modernizes the artillery ammunition. The development of these ammunition types is based on lengthening their range a hit-accuracy, and the lengthy their expiration date.


Nagypontosságú (intelligens) tüzérségi gránátok fejlesztése

Jelenleg a találati pontosság növelésére két eljárás terjedt el legjobban. Az egyik eljárás a megsemmisítő elem autonóm rávezetését keresőfej (infravörös vagy mm-es hullámsávban üzemelő érzékelőelem) segítségével biztosítja. A másik eljárás a nagypontosságú rávezetésre a GPS rendszer műholdjainak rádiójeleit használja fel. Külföldi szakemberek szerint a találati pontosság fokozásának módszerei nem kizárják, hanem kiegészítik egymást.


1. ábra SADARM gránát működése


2. ábra

A nagypontosságú végfázisban önirányított lövedékek létrehozására sok országban folytattak tudományos kutatómunkát. De jelenleg a fejlesztők adatai csak három (amerikai, német és közös francia-svéd) azonos elven működő végfázisban önirányított lövedék kész a gyártáshoz. A 80-as évek elején először az USA-ban kezdtek hozzá az intelligens, végfázisban önirányított lövedékek kidolgozásához. Ugyan-akkor a kifejlesztett M898 típusú kazettás két önirányított lövedéket tartalmazó SADARM (Sense And Destroy Armor - keresd és semmisítsd meg a páncélt) gránátot (1, 2. ábra) eddig nem rendszeresítették a szárazföldi csapatok tábori tüzérsége számára. Sőt, 2000 márciusának végén végrehajtott kísérletek során a gránát nem működött biztosan.

A sikertelen kísérlet után az USA kormánya megszüntette 2001-re SADARM program pénzügyi támogatását, a szárazföldi csapatok vezetése pedig 2002-2007 pénzügyi időszakra vonatkozó tervben a SADARM helyett a német GIWS cég által kifejlesztett SMArt 155 lövedéket támogatja.


3. ábra

A SMArt 155 lövedéket (3. ábra) jelenleg a német szárazföldi csapa-tok részére gyártják. Maximális lőtávolsága PzH-2000 önjáró tarackból történő tüzelésnél 28 km. Minden lövedékben két darab milliméteres hullámsávban 94 GHz frekvencián üzemelő lokátorral ellátott minigránát van (4. ábra). Német szakemberek véleménye szerint, a SMArt gránátban lévő céladó felbontóképessége háromszor jobb, mint az amerikai SADARM gránátban lévő 5 GHz-en működő céladó felbontóképessége. A GIWS cég képviselői által tett nyilatkozatok szerint néhány száz gránáttal végzett kísérleti lövészet során gránátonként több mint egy cél került megsemmisítésre. 1999. júliusában 15. gránáttal (30 harci elem) végzett lövészet során sikerült 20 célt megsemmisíteni. Svájc szárazföldi csapatai által 1999. augusztusában végzett kísérleti lövészet során M109 "Bison" 47 kaliberes önjáró tarackból teljes töltettel leadott 5 lövéssel (10 harci elem) 9 célt semmisítettek meg.


4. ábra SMArt 155 minigránát



5. ábra

A BONUS lövedéket (5. ábra) a svéd BOFORS és a francia GIAT cég közösen fejlesztette ki. A lövedékben kettő darab harci elem van két hullámhosszon működő infravörös érzékelővel. A rádiólokációs célérzékelő hiánya miatt ezeket a lövedékeket nem lehet rossz időjárási körülmények között alkalmazni.

A keresőfejes végfázisban önirányított lövedékek fejlesztése már a végéhez közeledik. Nem így azon lövedékeké, amelyek röppályáját repülés közben folyamatosan tudják módosítani. Ezen lövedékek fejlesztése még kezdeti stádiumban van. A fejlesztési koncepció három szakaszt foglal magába: belövő gránát; belövő gránát távolság korrekcióval; belövő gránát távolság és irány korrekcióval. Minden esetben a lövedék röppályája módosítása beépített GPS vevő segítségével valósul meg.

A GPS rendszer biztosítja a lövedék valós helyzetének meghatározását a röppályán, ez az érték összehasonlításra kerül a lövés előtt kiszámított pályaadatokkal. A jelfeldolgozást végző processzort elhelyezhetik a lövedéken, vagy a löveg tűzvezető rendszerében.

Az első GPS irányítású lövedékkel végzett kísérleteket az USA szárazföldi csapatai laboratóriumában végezték.



6. ábra 155 mm-es XM982 Excalibur lövedék

A szárazföldi csapatok részére kifejlesztendő 155 mm-es megnö-velt lőtávolságú löve-dék az XM982 Excalibur (6. ábra) típusjelet kapta. A lőtávolság növelését (39 kaliberes csőből 40 km ) nem gázgenerátor (Base Bleed) és rakéta póthajtás alkalmazásával (mint ahogy ezt a fejlesztés korábbi szakaszában tervezték) érik el, hanem a négy darab farok-stabilizátor aerodinamikai felületeivel. Az USA Szárazföldi Csapatainak vezetése 36 ezer db. XM982 típusú gránátot kíván vásárolni.

Párhuzamosan az XM982 lövedék kifejlesztésével laboratóriumi kutatásokat folytatnak olyan lövedék kifejlesztésére, amely valós idejű meteorológiai adatokat (légnyomás, szélsebesség és irány, hőmérséklet) szolgáltatna nem csak a tüzelőállás körzetéből, hanem a cél elhelyezkedésének körzetéből is. Ez különösen fontos lenne a könnyű, a feladatok végrehajtására létrehozott légi-deszant csoportosítások részére, mert nem terheli őket a meteorológiai biztosítás eszközeivel. Tanulmányozzák a gyorsreagálású erők részére olyan belövésre alkalmas lövedék kifejlesztésének lehetőségét, amely a tüzéralegységek részére rossz időjárási viszonyok között és éjszaka lehetővé tenné a meteorológiai helyzet felderítésének elhagyását. Az adatokat az ilyen lövedék valós és a számított röppályája közötti eltérésről automatikusan figyelembe fogják venni a következő lövéshez szükséges javítások számításához. Hasonló elven működő lövedékek kifejlesztésével az izraeli MLM cég foglalkozik.

Párhuzamosan az XM982 lövedék önálló kifejlesztésével az amerikai szárazföldi csapatok vezetése közös fejlesztést folytat a haditengerészettel és Nagy -Britanniával . A "Team STAR" (Smart Trajektory Artillery Round) egyesülést amerikai és angol cégek és a brit védelmi minisztérium kutatást - fejlesztést irányító részlege alkotja.

1999. augusztusában az amerikai szárazföldi csapatok lőterén a Team STAR egyesülés sikeresen bemutatta a röppálya távolsági korrekciójának új technológiáját. 2000. januárjában az USA hadi-tengerészetének anyagi támogatásával bemutatták a röppályát távolságban és oldalirányban (7. ábra) módosító vezérlést.


7. ábra Team STAR fejlesztésű távolságkorrekcióval rendelkező lövedék

Ezen kívül Nagy - Britannia önálló munkát folytat a 155 mm-es lövedékek röppályát módosító rendszer kifejlesztése érdekében. A fejlesztők bejelentései alapján sikeres kísérleteket folytattak jelfeldolgozó processzort és fékező rendszert tartalmazó lövedék röppálya módosító rendszerrel. A röppálya módosító rendszerrel felszerelt L15 típusú lövedéknek 30 km-es lőtávolságon ugyanolyan lenne a szórása, mint módosító rendszer nélküli lövedéké 18 km-es lőtávolságon. Várhatóan az első GPS rendszer alkalmazásával működő röppályát távolságban módosító vezérlést tartalmazó lövedéket 2002-ben mutatják be és 2005-ben állítják rendszerbe.


8. ábra SAMPRASS lövedék fejrésze

USA és Nagy-Britannia olyan lövedéket fejleszt, amelynél a jelfeldolgozó processzor a lövedéken van elhelyezve. Ez a megoldás egy sor előnnyel rendelkezik, de ugyanakkor a jelfeldolgozó processzor lövegen vagy a földi tűzvezető rendszeren való elhelyezése olcsóbbá tenné a lövedékeket. Ezért is a Team Star egyesülés olyan változat fejlesztését folytatja elsősorban, melynél a jelfeldolgozó processzor nem a lövedéken van elhelyezve.

Franciaországban a Giat, a Sextant Avionique és a TDA cégek a röppálya módosító rendszerrel felszerelt SAMPRASS lövedéket ( 8.ábra ) fejlesztik. A NAVSTAR műholdak jeleit a lövedék vevő-átjátszó berendezése veszi és továbbítja a lövegen vagy annak közvetlen közelében elhelyezkedő jelfeldolgozó processzornak. A processzor vezérli a ballisztikus fékező berendezést, amely módosítja a lövedék lőtávolságát.


A Giat cég javasolja a 85 km-es lőtávolságú, 15 m szórású "Pelican" típusú kazettás tüzérségi gránát (9. ábra) alkalmazását. A lőtávolság növelésére rakéta póthajtást alkalmaznak, amely a lövedék csőből történő kirepülésekor lép működésbe, ugyanekkor kinyílnak a stabilizátorok és a kormányok. Az utóbbiakat az automata helymeghatározó rendszerből, GPS vevőből és a jelfeldolgozó processzorból álló irányítórendszer vezérli. A "Pelikán" gránát 5 darab intelligens Bonus lövedéket vagy 120 darab kumulatív-repeszű harci elemet tartalmaz. A gránát teljes tömege 54 kg, hossza 1350 mm.


9. ábra Pelikán lövedék


NSZK (Rheinmetal cég) és Svédország közösen fejleszt 52 kaliber csőhosszúságú lövegből kilőhető 155 mm űrméretű 70-80 km lőtávolságú GPS vezérlésű gránátokat. A maximális lőtávolságot gázgenerátor és kormányok és aerodinamikai felületek által irányított repüléssel érik el. A francia-svéd TCM lövedéknél (10. ábra) a fejlesztők vizsgálják a jelfeldolgozó processzor elhelyezésének mindkét változatát (fedélzeti és földi).


10. ábra TCM lövedék

A francia és svéd vállalatok közös kutatásokat folytatnak olyan röppályán irányított lövedék kifejlesztésére, amelynél a valós röppályára vonatkozó adatokat nem GPS rendszer, hanem ballisztikai lokátor segítségével határozzák meg. A gránát "Spacido" elnevezést kapta, a rávezető rendszerében a francia Giat AU F2 155 mm-es önjáró tarack részére kifejlesztett ballisztikai lokátor állomást alkalmazzák.


A "Spacido" lövedék ballisztikai fékező berendezéssel fog rendelkezni, amely a lövedéktest fejrészének nagyságát és ezzel a légellenállását növeli meg. A fejlesztők véleménye szerint az adott irányító rendszer a nem irányított 155 mm-es lövedéknél ötször kisebb szórást biztosít. Az irányítórendszer összes eleme a fékező mechanizmus kivételével földön van elhelyezve.

Összefoglalva:

Külföldön aktívan folytatják a 155 mm-es tüzérségi gránátok modernizálását és a jövő megnövelt lőtávolságú gránátjainak kifejlesztésére irányuló tudományos kutató munkát. Egy sor országban a lövegcsövek 52 kaliber hosszúságúra cserélése kapcsán kiemelt figyelmet fordítanak a raktáron lévő lövedékek vezetőgyűrűinek cseréjére. A rendszeresített és a jövő kazettás lövedékeit önmegsemmisítővel szerelt harci elemekkel látják el. A külföldi szárazföldi csapatok tábori tüzérsége által alkalmazandó új lövedékek fejlesztésénél a kutatás fő hangsúlya a találati pontosság növelésével kapcsolatos kérdések megoldására irányul. A keresőfejes végfázisban önirányított lövedékek fejlesztésén kívül új irányzatként jelentkezik a lövedéken elhelyezett globális helymeghatározó rendszer (GPS) vevő adatainak felhasználása a lövedék röppályája korrekciójára.

FELHASZNÁLT IRODALOM