Paál Gergely

A KALASNYIKOV GÉPKARABÉLYOK SZURONYAI       TYPES OF BAYONETS OF THE "KHALASHNIKOFF" LIGHT MACHINE GUN

A Kalasnyikov gépkarabély a világ legismertebb fegyvere, melynek tartozéka a szurony. Az idők folyamán a gyártó országok különböző típusokat készítettek, rendszeresítettek, illetve jelentek meg velük a nemzetközi piacokon. A cikk áttekintést nyújt az AK szuronyok fejlődéséről és a leglényegesebb típusokról

     

The best known gun in the world is the "Khalashnikoff" light machine gun, a part of which is a bayonet. During the times the manufacturers produced and introduced several sorts of this gun, and put them on the markets. This paper shows the development of the bayonets and their main types.

A puskaszurony használata napjainkban már nem olyan jelentős, mint egykoron volt. A közelharcot manapság aligha a szurony fogja eldönteni, de nem zárható ki, hogy alkalmankint szükség lehet rá. A ma szuronya- kevés kivételtől eltekintve- inkább rohamkés, melyet szuronyként is lehet használni. Célszerű, ha a katona rendelkezésére áll egy olyan eszköz, mely alkalmas a hangtalan ölés és munkaeszköz céljaira egyaránt. Nem véletlen az a megoldás, mely szerint több országban a szuronyt nem a derékszíjon hordják,- hanem a vállszíjon, ahonnan gyorsabban lehet előrántani, semmint a derékszíjon keresgélni. Valamennyi kórszerű fegyverhez -gépkarabélyhoz- terveztek és használnak szuronyt, így a francia FA MAS, a belga FNC, az amerikai M16, az izraeli GALIL, az angol L85 és a német G3 esetében. Amelyikhez nem,- például az osztrák Steir AUG esetében, ott a katonák számára rohamkést rendszeresítettek.

Nem tűnik túlzásnak az az állítás, hogy minden idők legnagyobb számban gyártott és ezáltal minden idők legismertebb fegyvere a Kalasnyikov gépkarabély. A mai napig hozzávetőlegesen a világ mintegy 110 országában használták vagy használják. A legyártott mennyiségről csak hozzávetőleges adatok vannak,- a szakirodalmak mintegy hetvenmillió darabról beszélnek.

A fő gyártó- szállító természetesen az egykori Szovjetunió volt. Több országban,- így Bulgáriában, Kínában, NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában, Horvátországban, Finnországban, Jugoszláviában, Egyiptomban, Irakban, Indiában észak- Koreában, Kubában és Magyarországon is gyártották, illetve gyártják. A gyártók először az AK47 változat liszenciáját vették át, majd később a gyártást kisebb- nagyobb módosításokkal folytatták és folytatják napjainkban is. A módosítások nem érintették az alapelvet, legtöbbször a lényeges alkatrészeket, valamint a tárat sem. Szovjetunióban /majd az utódállamok egy részében/ az AK74.-es típus különböző változatait is gyártották- gyártják, napjainkban pedig az AK100.-as típus változatait is. Kalasnyikov megoldásokat felhasználva készítenek gépkarabélyokat Olaszországban, Hollandiában és a legismertebb, talán a legsikeresebb az izraeli Galil típus, melyet több változatban is gyártanak.

Ma már csak érdekesség- hazánkban egészen a rendszerváltásáig a Kalasnyikov fegyvert géppisztolynak nevezték- annak ellenére, hogy nem pisztolylőszerrel tüzel, majd egyik napról a másik napra gépkarabélynak nevezték át.

A Szovjetunió és több gyártó ország- melyek átvették az eredeti modelleket- a Kalasnyikov gépkarabélyokhoz szuronyt is készítettek- készítenek, melyek kevés típus kivételével egyúttal rohamkésként is használhatók. Az más kérdés, hogy az AK szuronyokat nem minden ország rendszeresítette.

A késszurony felrögzítésére az AK47 Kalasnyikov fegyvereknél két rögzítő sín van, az egyik a célgömbtalp tartó,- a másik a gázhenger alatt. Az AK74 típusnál már csak egy rögzítő sín van, ami a kompenzátor használata miatt a célgömbtalp mögé került. Kivételt képeznek azok a gépkarabély típusok,- melyeket deszant illetve a különleges alakulatok vagy szolgálatok céljaira fejlesztettek ki, ugyanis ezeknél oly rövid a cső, hogy szurony felrögzítésére nincs hely, továbbá valószínűsíthető alkalmazási körük nem is igényli a szurony használatát. Az AK100-aas sorozat azon típusai, melyekre nincs lángrejtő felszerelve, ott a szurony felrögzítési módja megegyezik az AK74-es típus esetében kialakított megoldással.

I. Alaptípus

Az irodalom AK57 (AK) típusként ismeri. Valószínűsíthető elődje az 1940 M Tokarev (SZVT40) típusú automata puskához használt szurony. Rendszeresítése 1947-re tehető. Szembetűnő a hasonlóság hárítóvas- csőkarika, a markolathéjak rögzítési módja és a tok kivitele közt.

1. ábra 40M. típusú szurony kísérleti AK fegyveren (1951)

Az AK47 szurony felrögzítése a fegyverre oly módon történt, hogy a szurony markolata végén levő villás kialakítású idomot rá kellett húzni a csőre, majd a szuronyt tovább húzni mindaddig, míg a csőkarikába került a cső vége. Ekkor határozottan meg kellet megrántani, hogy a cső alatt levő rögzítő sín a szurony kettős rögzítő karmait a rugó ellenében elmozdítsa, majd becsússzon a fészekbe. A kettős rögzítő karom visszacsúszott a helyére- ezzel rögzítve megbízhatóan a szuronyt. Levételkor a hárítóvas- csőkarika tőben levő recézett szélű billentyűt megfogva kifele kellet húzni és eközben a szuronyt a csőről lehúzni.

2. ábra AK47 típusú szurony AK47 fegyveren

A szuronypenge egyélű, két oldalán vércsatorna van, az él a csőtengely irányába néz. A szurony markolatán a két markolathéjat két csavar rögzíti össze. A markolathéj az NDK gyártmánynál fekete műanyag, a lengyel gyártmánynál vöröses kompozit anyag, a kínai gyártmánynál világos színű fa, a szovjet gyártmánynál vöröses színű műanyag. A tok acélbádogból készült, melyet feketítettek. Kivitele kifejezetten egyszerű.

3. ábra AK47 típusú szurony

Az észak koreai gyártmányú szurony a felrögzítés megoldásában és a penge kialakításában tér el a többi gyártmánytól. A rögzítő szerkezet a markolat végén van és a penge a végénél erősen ívelt. Az AK47 szuronytípus továbbélését mi sem bizonyítja jobban, mint Kijevben a nemzetvédelmi minisztérium őrzését ellátó őralakulat katonái - valószínűleg szolgálati jelként- övükre akasztva hordják napjainkban is. Ez a szuronytípus a Magyar Néphadseregben nem volt rendszeresítve.

Manapság,- elsősorban a gyűjtői körökben- előforduló példányok NDK gyártmányúak, ezek az egykori Nemzeti Néphadseregben (NVA) voltak használatban, illetve lengyel gyártmányúak.

Teljes hossza: 310 mm

Penge hossza: 202 mm

Penge szélessége: 20 mm

II. Alaptípus

A szakirodalom AKM (1959), illetve AK47/59 típusként ismeri. Rendszeresítése 1959-re tehető. Teljesen új konstrukció, mely ki kívánta elégíteni a puskaszuronnyal és a többfunkciós rohamkéssel szemben támasztott követelményeket.

Felrögzítése a fegyverre úgy történt, hogy a szuronyt a fegyvercsőre kellet igazítani- a csövön levő rögzítő sín a markolat végén levő horonyba kerüljön és a cső a csőkarikánál legyen. Ezután egy határozott mozdulattal a szuronyt hátra kellett húzni ütközésig, ekkor a rögzítő szerkezet foga a rögzítő sín hornyába csúszott, ami jól hallható kattanással záródott. A szurony levételekor a markolatvégen levő kioldógombot kellett megnyomni és a szuronyt a csőről lehúzni.

4. ábra AK47/59 típusú szurony AK47 fegyveren

A szurony pengéje egyélű, a hegynél erősen ívelt fokél van, az él a csőtengely irányába néz. A penge fokán található a fűrészél, mely fogainak száma 36. A markolathéj két csavarral van felrögzítve, a csavarfejek és anyák mélyen vannak besüllyesztve a markolathéj anyagába, a furatok az elektromos szigetelés érdekében műgyantával vannak kiöntve. A markolathéj anyaga bakelit- színük a gyártótól függően bordó vagy fekete. A markolat végének kialakítása engem emlékeztet a "saska" (kozák kardtípus) markolatára.

A markolaton átmenő furat van a kézfejszíj számára, melynek másik vége a keresztvas kampószerű végébe akasztható. Rohamkésként használva a markolatszíj megnehezíti a szurony kiütését használója kezéből. A pengén van egy hosszanti áttöret, melybe dugva a szuronytokon levő kampót és elfordítva a szuronyt,- drótvágó ollóként használható. Az olló alkalmas huzal, szögesdrót és villamos vezeték elvágására. Villamosvezetéket csak egyesével lehet elvágni, előzetesen azonban le kell venni a szuronyról és a tokról is a kézfejszíjat és a csatokat. Ekkor is vigyázni kell, hogy a kezelője nehogy hozzáérjen a szurony vagy a tok fém részeihez. A tok acélbádogból készül, melyre van felhúzva a gumiból készült védő szoknya.

5. ábra. AK47/59 típusú szurony

A szuronyt több országban gyártották, így többek közt Szovjetunióban, Lengyelországban, Romániában, NDK-ban és Magyarországon.

A Magyar Néphadseregben a szurony rendszeresítve volt az AK47 és AKM63 típusú gépkarabélyokhoz. Kivonásukra az AMD65 típus megjelenésekor került sor. Az AMD fegyver csövének végére kompenzátor került, ami nem tette lehetővé a felrögzítés megoldását a szurony vagy a csövön levő szerelvények számottevő áttervezése nélkül.

A meglehetősen rövid csövű fegyver- a rövidítés szerint: "avtomat modifikacija deszant"- estében a szurony felrögzíthetősége nem tűnt indokoltnak. A magyar gyártmányú változat a gyűjtői börzéken még mindig kapható zsír új állapotban.

Teljes hossza: 272.5 mm

Penge hossza: 150 mm

Penge szélessége: 30.7 mm

Köztes kivitelnek tekinthető az az NDK gyártmányú és ott rendszerben volt szurony,- melyet a német szakirodalom AK47/59/2 típusnak nevez. A szurony AK47/59 típusú- fekete műanyag markolattal, a tok viszont az AKM típusú szuronyoknál használt kivitelű, mely fekete műanyagból készült. A méretek megegyeznek a II. és III alaptípusnál közöltekkel.

III. Alaptípus

A szakirodalom AKM SDV típusként ismeri. Már az első pillanatban is szembetűnő a hasonlóság az AKM1959 típussal. Nem véletlen,- hiszen annak javított változata.

6. ábra AKM típusú szurony AK47 fegyveren

A markolat formáját és kivitelét változtatták meg, elhagyták a "saska" szerű megoldást. Helyette négyszögletes formájú a bakelit markolat, a keresztvas előtt gyűrűszerű újtámasz. Döféskor a hüvelyk és a mutatóujj ezen tud feltámaszkodni, valamint elektromos vezeték vágásakor a hüvelykujját a használó ennek tudja támasztani és nem a fém keresztvasnak. A kézfejszíj használatát megtartották. A penge mérete és formája nem változott. A tok mérete nem változott, azonban anyagát megváltoztatták- bakelitből készítették és a merevítés érdekében bordázattal látták el.

7. ábra AKM típusú szurony

Eltérőek azonban a kínai gyártmányú szuronyok. Az AKS1975 típus bakelit markolata megegyezik a szovjet mintájúéval, a pengén azonban nincsenek fűrészfogak és nincs áttöret sem- így nem használható ollóként. Ezért a tokon sincs vágó betét, minek következtében a tok formája is megváltozott. Az AKM1981 típusnál alapvetően megváltoztatták a penge formáját. A penge a pengetőig kétélű lett, kétoldalt erős gerinccel (kicsit hasonlít a penge formája a magyar 35. M. szuronyéhoz). A tok formája ebben az esetben is megváltozott.

8. ábra Kínai AKM1981 típusú szurony

Az indiai gyártmányú INSAS típusú szuronyt a liszenciában gyártott 5.56 mm űrméretű Kalasnyikov gépkarabélyhoz rendszeresítették. A szurony méreteiben és kialakításában megegyezik az AK 74 típussal, kivétel a keresztvas- melynek méretét a fegyvercső miatt kellett megváltoztatni, valamint a penge él nem a csőtengely irányába néz, hanem kifele. Külön érdekesség a lengyel gyártmányú AKM1985 típusú gyakorló (kiképző) szurony. Régebben is voltak olyan szuronyok,- melyeknél a pengét fából készítették, vagy a vaspengének nem volt hegye, hanem golyó vagy körteszerű kialakításban végződtek. Ezeket a modelleket kifejezetten kiképzési célokra fejlesztették ki, mikor is a katonák a szuronyvívást egymással gyakorolhatták, a szuronydöfés technikáját azonban továbbra is éles szuronyokkal szalmabábukon tanulták meg. Az AKM1985 mintájú kiképző szurony markolata és a keresztvasa megegyezik a lengyel AKM1959 mintájúéval, a penge azonban keskeny, egyenes és gombban végződik.

9 ábra Lengyel AKM1985 típusú gyakorló szurony

Az AKM szurony Magyarországon ma is rendszeresítve van- az SZVD mesterlövész puskához.

IV. Alaptípus

A szakirodalom AK74 típusként ismeri. A markolat formáját teljesen megváltoztatták. A fekete műanyagból készült markolat felülete bordázott a biztosabb megfoghatóság érdekében. A keresztvason nincs a kézfejszíj számára az előző típusoknál megszokott rögzítő horog, ugyanis a kézfejszíjat elhagyták. A penge formája is megváltozott, a hegynél a formája szimmetrikus, a hegy a penge középvonalába esik. Az él a csőtengely irányába néz, a penge másik oldalán van a fűrészfog kialakítás. A tok formája nem változott az AKM SDV típushoz képest, csak fekete matt műanyagból készült.

10. ábra AK74 típusú szurony

A szurony felrögzítése a fegyverre megegyezik az AKM SDV típuséval.

11. ábra AK74 típusú szurony AK74 fegyveren

Teljes hossza: 342 mm

Penge hossza: 288 mm

Penge szélessége: 30.5 mm

Az AK74, az AK101 és az AK103 gépkarabélyon levő rögzítő sín és a kompenzátor végén levő, a fegyvercső átmérőjével megegyező végdarab közti távolság megegyezik az AK47 fegyvernél levő távolsággal. Ebből következik, hogy mindegyik szuronytípus gyakorlatilag mindegyik gépkarabély típusra felszerelhető.

12 ábra AKM típusú szurony AK74 gépkarabélyon

Egyéb változatok

1. A volt Varsói Szerződés országai közül egyedül Csehszlovákiában nem volt rendszeresítve az AK47 fegyver- a mai napig is rejtély, hogy hogyan tudtak kimaradni az egységesítés áldásából. Az általuk gyártott és így rendszeresített gépkarabély a Vz58 típus, mely vegyes /Kalasnyikov és cseh/ konstrukció volt,- ehhez külön szuronyt terveztek. A szuronyt a szakirodalom Vz58 típusként ismeri.


"A" változat

A szurony késszerű kialakítású, a penge feketített, egyélű, két oldalán vércsatornával. A keresztvas anyagából kialakított fecskefarok horony fut a markolatgerinc közepéig. A bevezetőnyílás a penge felöli oldalon van, melyet lezár a rugós rögzítő nyelv. Felrögzítése a fegyverre úgy történik, hogy a fegyvercső alatt levő rögzítő sínhez kell a fecskefarok bevezetőnyílását illeszteni, majd a szuronyt egy határozott mozdulattal ütközésig előretolni. A rögzítő sín rugó ellenében lenyomja a rögzítő nyelv, becsúszik a fecskefarok horonyba, majd amikor felütközik a horony végén,- a rögzítő nyelvet a rugó feltolja. Ezzel megbízhatóan rögzíti a szuronyt a cső alatt. Levétele úgy történt, hogy a keresztvas bal oldalán levő kioldógombot kellet megnyomni, ekkor a rögzítő nyelv lesüllyedt a fészkébe és a szuronyt egy határozott mozdulattal le kellet húzni a rögzítő sínről. A megoldás annyiban szokatlan, hogy a legritkábban kell egy szuronyt hátulról előretolva felrögzíteni, hanem a csőtorkolat felől történő rátűzés az elterjedt. A keresztvason nincs csőkarika,- éppen úgy, mint a háború alatt használt német 84/98 vagy a cseh VZ24 típusok esetében,- a rögzítést biztosítja a hosszú rögzítő sín. A markolat egy darabból készült, anyaga bakelit, rögzítése a penge anyagához egy szegeccsel történt.


13. ábra VZ58 /A szurony

Teljes hossza: 280 mm

Penge hossza: 172 mm

Penge szélessége: 18 mm

"B" változat

A használat során derült ki az egy darabból készült markolat megoldás gyenge volta- ugyanis használat közben könnyen elrepedt a bakelit. Ezért a megoldást módosították- a markolatba nyúló pengeanyag hosszát megnövelték és ehhez a felülethez már két markolathéjat rögzítettek fel két szegeccsel.

14 ábra VZ58/B szurony

A szuronyhoz- eltérően a szokásostól- bőrből készült tokot használnak.

Teljes hossza: 284 mm

Penge hossza: 172 mm

Penge szélessége: 18 mm


2. A kínai AK47 fegyverhez egy,- a gépkarabélyok esetében teljesen szokatlan kivitelű szuronyt konstruáltak. Formája és a rögzítési megoldás erősen emlékeztet az M1944 Moszin- Nagant puskánál és az SZKSZ automata puskánál használtakéhoz. A szurony háromélű,- úgynevezett döfőszurony, mely állandó jelleggel van a fegyverre felszerelve. A penge nem hegyben, hanem csavarhúzószerű ellapolásban végződik. Ez annyiban is indokolatlan, mert míg a Moszin- Nagant fegyvereknél a lecsatolt szuronnyal valóban szét lehetett szerelni a fegyvert,- addig ennél a típusnál kell egy külön csavarhúzó a csavarhúzónak használható szurony leszereléséhez. Hordhelyzetben a fegyvercső alá van felhajtva. A hátsó rögzítőfül, mely a rugózó hüvely bemarásában van,- tartja rögzített helyzetben. Harchelyzetbe állításakor a rugózó hüvelyt előre kell tolni,- ekkor kiakad a hátsó rögzítőfül- és a forgáspont körül előre kell hajtani a cső irányába a szuronyt. Felütközéskor a rugózó hüvelyt el kell engedni,- ekkor a rugózó hüvely bemarásába kerül az első rögzítőfül és a csőkarika a fegyvercső végére csúszik, ami kettős rögzítést biztosít a szuronynak.

15. ábra Kínai döfőszurony AK47 fegyverhez

Teljes hossza: 377 mm

Penge hossza: 296 mm

Penge átmérője tőben: 17 mm


3. A kínai AK56 gépkarabélyhoz egy módosított szuronyt rendszeresítettek. A gépkarabély csövének hosszát az AK47-hez képest csökkentették, így szükségszerű volt a szurony pengehosszát is csökkenteni. Ugyanis az eredeti hossz megtartása esetén nem lett volna elég hely a szuronyt a fegyver alá a hordhelyzetbe hátrahajtani. Módosították a szurony harchelyzeti rögzítésének megoldását. A rugózó hüvelyen elhagyták a csőkarikát, helyette két horogszerű nyúlvány van. A szurony harci helyzetbe állításakor a rugózó hüvelyt elengedve a nyúlványok beakadnak a célgömbtalp rözítőcső pereme alá.

16. ábra Kínai döfőszurony az AK56 fegyverhez

A finn Valmet gyártmányú M62, M622/76 és M76 típusú gépkarabélyokhoz egy,- a magszokottakhoz képest eltérő szuronyt rendszeresítettek. A szurony emlékeztet a "pukkó" nevezetű finn hagyományos késhez, melyet eredményesen használtak a finn sítalpas katonák az orosz- finn háború idején.
A késszerű kivitelű szuronynak nincs keresztvasa, a penge egyélű, a hegy a penge középvonalába esik. A két egyszerű markolathéjat három csavar tarja össze. A markolat egyharmadánál van a rögzítő gomb. A szurony felrögzítése a fegyvercső végére felszerelt kompenzátor alján levő rögzítő sínhez történik.

17. ábra. Finn szurony

A felsorolt példák bizonyítják, hogy kevés kivételtől eltekintve a gyártók automatikusan átvették a szovjet mintákat és változtatás nélkül gyártották tovább. Ennek lehettek műszaki- technikai vagy gazdaságossági okai, illetve törekvés az egységesítésre. A Kalasnyikov gépkarabélyokhoz tervezett szuronyok egy sajátos fejlődésen mentek keresztül. Az igen egyszerű felépítésűtől- AK47- a mai szemmel is kórszerűnek mondható - AK74- típusig terjed a fejlesztés. Az AK74 típusú annyiban is előrelépés, hogy a gyártók szakítottak a hagyományos, más országokéval össze nem téveszthető vöröses színű bakelit preferálásával és a praktikusabb matt fekete műanyagot és műgumit használják. Az alapelképzelés- többfunkciós szurony létrehozása- helyes voltát mi sem bizonyítja jobban, hogy az M16-os gépkarabélyhoz rendszeresített KCB-70-M1 szurony is rendelkezik fűrészéllel és a tokkal összekapcsolva ollóként használható.

Felhasznált irodalom